A legtermészetesebb folyadékforrás a víz. A vezetékes víz azonban sok esetben nem ideális megoldás, hiszen fogyasztásával nem tudjuk
maradéktalanul pótolni a folyadékkal együtt elvesztett ásványi anyagokat, nyomelemeket. Legtöbbször a vezetékes víz összetételét sem ismerjük.
A biológiai vízigény kielégítésére a legalkalmasabb az ásványvíz, amely kiváló szomjoltó, számos ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz, a
szervezet számára könnyen feldolgozható és beépíthető formában.
A nyomelemek hatásmechanizmusa igen bonyolult. Mivel együtt fordulnak elő, hatásukban segítik vagy gátolják egymást. Pl.:
- a cink túladagolása vérszegénységet okoz, amely rézadagolással ellensúlyozható;
- a mangán a vérképzésben gátolja a vasat.
A szervezet 99,75 %-át 12 elem teszi ki, míg a fennmaradó rész mintegy 40 nyomelemből adódik. Egy részük nélkülözhetetlen, mert megfelelő koncentrációban az emberi szervezet zavartalan működéséhez szükségesek. Ezek az ún. esszenciális elemek. A nyomelemek másik része nem létfontosságú, néhányuk pedig kifejezetten toxikus. Bár ez a kategorizálás igyekszik sok tulajdonságot figyelemben venni, a tudósok szerint a merev határok meghúzása nem célszerű, hiszen pl. az arzén nagy mennyiségben toxikus, kis mennyiségben viszont esszenciális. Nagyon fontos tehát a helyes értelmezés. A toxicitás-esszencialitás eldöntését éppen ezért alapvetően a mennyiségi (koncentráció) viszonyok határozzák meg.
A szervezet felépítésében résztvevő makroelemek: szén (C), hidrogén (H), oxigén (O), nitrogén (N), kén (S), kalcium (Ca), foszfor (P), kálium (K), nátrium (Na), klór (Cl), magnézium (Mg). A hat nemesgáz: hélium (He), neon (Ne), argon (Ar), kripton (Kr), xenon (Xe) radon (Rn)] e körből kizárható, mert élettani funkciójuk még tisztázatlan. A periódusos rendszer fentieken kívül maradó elemei nevezhetők nyomelemeknek (mikroelemeknek). Esszenciális nyomelemek: 1957-ig a következő elemekről volt köztudott az esszenciális jelleg: kobalt (Co), króm (Cr), réz (Cu), vas (Fe), jód (I), mangán (Mn), szelén (Se), cink (Zn), molibdén (Mo). Ma már 15-18 elemről tudjuk ezt. A fenti 9 elem kiegészül a következőkkel: fluor (F), ólom (Pb), nikkel (Ni), szilícium (Si), lítium (Li), és valószínűsíthető még a következő elemek esszenciális jellege: vanádium (V), arzén (As), ón (Sn)
Az ásványi anyagcsere fontos része a biológiai folyamatoknak: megelőzi az emberi szervezetben az elektrolit-háztartás zavarait és az ásványi anyagok egy része ugyanolyan szerepet tölt be, mint a vitaminok.
Cink (Zn)
Fenntartja, biztosítja a sejtek épségét. Az inzulin alkotórészeként részt vesz a vércukorszint-szabályozásban. Az inzulinon kívül mintegy
hetvenféle enzimben van jelen, részt vesz a fehérje, zsír és szénhidrát anyagcserében. Szerepe van a sebgyógyulásban és a szervezet
immunrendszerének működésében. Nélkülözhetetlen a fehérjék és a DNS szintéziséhez, a prosztata normális működéséhez, fontos szerepet játszik
az összes szaporodási szerv kifejlődésében. Fontos a vér stabilitásához és a sav-bázis egyensúly fenntartásához. Segít a meddőség
gyógyításában,
a prosztatapanaszok elhárításában. Csökkenti a koleszterin lerakódást, hozzájárul a mentális zavarok kezelésében. Cinkhiányban a sebek
gyógyulása elhúzódik, növekedés-visszamaradás, szexuális retardáció léphet fel. Hiánya az étvágy és az ízlelési érzék érezhető csökkenéséhez,
vérszegénységhez vezethet. Előfordulhat a prosztata nem rákos megnagyobbodása.
Napi szükséglete: férfiaknál 15 mg, nőknél 12 mg, kisgyermekeknél 10 mg, csecsemőknél 5 mg.
Fluor (F)
A csontozat és a fogak építőeleme. Hiánya megkönnyíti a fogszuvasodás kialakulását, a fogak letöredezését, a metszőfogak malformációját.
Különösen a terhes és szoptatós anyák, valamint
a kisgyermekek fluorid szükségletének fedezésére kell ügyelni. Túladagolása veszélyes, csont- fog- és ízületi elváltozásokat (fluorózist),
anémiát (vérszegénység) okozhat.
Napi szükséglete: 1,5 mg
Foszfor (P)
A kalciummal együtt a csontok és a fogak fontos építőeleme. Fontos a szívműködés szabályozásához, nélkülözhetetlen a vese normális
működéséhez, szükség van rá
az ingerülettovábbításhoz. Csökkenti az ízületi gyulladásos fájdalmakat. Nagy jelentősége van
a fehérje, zsír és szénhidrát anyagcserében, fontos szerepet tölt be a szervezet folyadéktereiben
a kémhatás szabályozásában, szervezetünk a tartalékenergia egy részét foszforvegyületek formájában raktározza. Hiánya általában nem lép
fel.
Napi szükséglete: 600-800 mg.
Jód (I)
A pajzsmirigyhormonok egyik alkotója, továbbá szerepe van a káros környezeti radioaktív sugárzások kivédésében.Megkönnyíti a diétázást a
zsírfölösleg elégetése révén. Elősegíti
a megfelelő növekedést mind szellemi, mind testi vonatkozásban. Javítja a szellemi frissességet, elősegíti, hogy az ember haja, körme, bőre,
foga egészséges legyen. Jód hiányában lassul
az anyagcsere, testsúlygyarapodás, depresszió lép fel, a szérumban az összzsiradékszint nő, fiatal korban kreténizmus léphet fel, várandós
anyáknál a magzat elhalása, spontán abortusz, magzatfejlődési rendellenességek jelentkeznek. Általános tünet a golyva, a pajzsmirigy
megnagyobbodása.
Napi szükséglete: 150 μg, terhes nőknél: 175 μg, szoptató anyáknál: 200 μg
Kalcium (Ca)
A csontok és fogak fontos alkotó-eleme. Döntő fontossága van az izmok, az idegrendszer,
a váralvadás és néhány enzim működésében, továbbá a magnéziummal együtt felelős a normális szívműködésért és vérkeringésért. Hiánya
gyermekeknél a fejlődés, ezen belül a csontok növekedésének zavara, mentális zavarok, az idegrendszer és az izmok fejlődésének problémái
léphetnek fel. Felnőtteknél az izmok fokozott görcskészsége, a csontok törékennyé válása léphet fel. Hosszan tartó hiánya és a nem megfelelő
mennyiségű mozgás csontritkuláshoz vezethet.
Napi szükséglete: 800 mg.
Kálium (K)
Szinte kivétel nélkül a sejteken belül, a sejtplazmában oldva található meg. A sejtek fontos alkotóeleme. Részt vesz a szervezet
folyadékháztartásának szabályozásában, a sav-bázis egyensúlyban, idegrendszeri ingerületek átvitelében, sejtek energiaellátásában. Az
izommunkához, így a szív munkájához is szükséges. Segít a test salakanyagainak kiürítésében, közreműködik
a vérnyomás csökkentésében. Hiányállapota nehezen alakulhat ki, főleg hányás, hasmenés válthatja ki. Hiánya esetén a szív működése zavarttá
válik izomgyengeség, görcsök, vérnyomáscsökkenés, keringési rendellenesség, bélrenyheség léphetnek fel, a vesék működése károsodhat.
Napi szükséglete: 3000-3500 mg.
Kén (S)
Nélkülözhetetlen az egészséges haj, bőr és körmök számára. Segít az agy normális működéséhez szükséges oxigénegyensúly fenntartásában.
Közreműködik a máj epeelválasztásában,
és a baktériumfertőzések leküzdésében.
Napi szükséglete: nem határozták meg.
Klór (Cl)
A szervezetben a klór leginkább a sejteken kívüli vízterekben és a gyomorsavban fordul elő.
A sejteken kívüli terekben a nátriumhoz vagy a káliumhoz kötött formában fordul elő. A gyomorban a hidrogénnel együtt alkotja a gyomorsavat,
ebben a formájában az emésztés munkáját segíti és készíti elő. A máj működését elősegítve közreműködik abban, hogy a szervezet a
salakanyagoktól megszabaduljon. A konyhasóval általában elég jut a szervezetbe. Hiányállapota általában nem is fordul elő (ha mégis,
hajhullást, fogak elvesztését okozhatja).
Napi szükséglete: 3000 mg
Kobalt (Co)
Nélkülözhetetlen a vörösvértestek képződéséhez. Hiánya esetén viszont vérszegénység (anémia) léphet fel.
Napi szükséglete: A javasolt napi bevitelét nem határozták meg, de a szervezetnek csak nagyon kis mennyiségre van szüksége, rendszerint 8
μg-nyi mennyiségnél nem többre.
Króm (Cr)
A króm az ember számára esszenciális elem. A szervek és szövetek krómtartalma a születéstől kb. 10 éves korig csökken, ezután mérsékelten
emelkedik, majd idősebb korban ismét csökken. A króm erősíti az inzulin hatását, fontos szerepet játszik a normál glukóztolerancia
fenntartásában. A króm aktivál több enzimet is, és segíti az aminosavak fehérjébe való beépülését, s azok szerkezeti stabilitását.
Megakadályozza, ill. csökkenti a magas vérnyomást. Elősegíti a növekedést. Króm hiányára számos tünet utal: csökkent glukóztolerancia,
növekedésben való visszamaradás, élettartam-csökkenés, a keringésben emelkedik az inzulin, a koleszterin és a trigliceridek, szénhidrát-,
fehérje-anyagcserezavar jelei észlelhetők, csökken a termékenység, kevesebb
a spermiumok száma. Ahol az ivóvízben kevés a króm, ott a szívbetegségek aránya magas.
Napi szükséglete:Az emberi szervezetben fellépő krómhiány következményeit már leírták,
de a pontos napi szükségletet még nem állapították meg. (Átlagos napi bevitel: 50-200 μg)
Lítium (Li)
Nagy valószínűséggel befolyásolja az ember pszichikai hangulatát. A lítiumsókat mániákus-depresszió kezelésére alkalmazzák (nem adható terhes
nőnek a terhesség ideje alatt). Hiánya hatással van a szív és keringési megbetegedések kialakulására. Alacsony bevitele érinti
a reproduktivitás arányát, befolyásolja a magzat súlyát.
Napi szükséglete: 20-30 mg
Magnézium (Mg)
A fehérje, zsír és szénhidrát anyagcsere fontos eleme, szükséges az érrendszer, az idegek és
az izmok működéséhez (beleértve a szívizmot is). Fontos szerepet játszik a csontok felépítésében és a növekedésben. Segít leküzdeni a
depressziót. Segít megakadályozni a kalciumot tartalmazó vese- és epekövek keletkezését. Hiánya estén álmatlanság, koncentrációs nehézségek,
szédülés, fejfájás, fokozott fáradékonyság, idegrendszeri problémák és anyagcserezavarok léphetnek fel.
Romolhat a vérkeringés, de személyiségváltozás, izomgörcsök, anorexia, hányinger
is előfordulhat a tünetek között.
Napi szükséglete 300-350 mg, megerőltető fizikai munka, terhesség és szoptatás alatt 450 mg.
Mangán (Mn)
A mangán néhány enzimnek alkotóeleme. Részt vesz a fehérje, zsír és szénhidrát anyagcserében, valamint a csontok és a kötőszövet
felépítésében. Fontos szerepet játszik a tiroxin,
a pajzsmirigyhormon képződésében, valamint a táplálékok megfelelő emésztésében, hasznosításátban. Fontos a normális szaporodáshoz, és a
központi idegrendszer kifogástalan működéséhez. Hiánya hajpigmentáció zavart, csontosodási zavarokat okoz.
Napi szükséglete: felnőttek esetében 2-5 mg, csecsemőknél 2,5-25 μg/ttkg (6 hónapos korig).
Molibdén (Mo)
Elősegíti a szénhidrát- és zsíranyagcserét. Létfontosságú része annak az enzimnek, amely a vas hasznosításáért felelős.
Napi szükséglete: 150-500 μg
Nátrium (Na)
A klórral és a káliummal együtt a szervezet folyadékháztartását szabályozza. Jelentős szerepet játszik az izmok ingerelhetőségében, a
vérnyomás szabályozásában és egyes enzimek aktiválásában. Segít megakadályozni a hő okozta kimerültséget és a napszúrást. Hiánya gyengeséget,
émelygést, izomgörcsöt, ájulást okozhat, valamint előfordulhat a szénhidrátok elégtelen emésztése, esetleg neuralgia.
Napi szükséglete: 2000 mg.
Réz (Cu)
Szükség van rá, hogy a szervezetben a vas a hemoglobinba beépüljön. Közreműködik a tirozin nevű aminosav felhasználásában: lehetővé téve,
hogy a haj és a bőr festék-(pigment-)faktorává váljék. Nélkülözhetetlen a C-vitamin felhasználásához. Hiánya ritkán fordul elő, ha mégis
vérszegénység, ödéma léphet fel, továbbá előfordulhat a csontrendszer fejlődési zavara.
Napi szükséglete: 2-3 mg.
Szelén (Se)
Szerepe van a sejtmembránok épségének megtartásában. Gátolja a szabad gyökök oxidatív reakcióit, ezáltal megakadályozza, vagy legalábbis
gátolja a szövetek öregedését és megkeményedését, vagyis segít megőrizni a szövetek fiatalságát és rugalmasságát. Enyhíti
a menopauzában fellépő hőhullámokat és rossz közérzetet. Akadályozza a fejbőr korpásodását.
Napi szükséglete: 60 μg
Szilícium (Si)
Részt vesz a csontok és a kötőszövetek felépítésében, a kötőszövet- és porcképződésben.
Hiánya lassítja a növekedést és felgyorsítja az öregedési folyamatokat.
Napi szükséglete: 50-100 mg
Vanádium (V)
Gátolja a koleszterin lerakódását az érfalakba. Segít a szívroham megelőzésében.
Napi szükséglete: nincs meghatározva.
Vas (Fe)
Fő feladata az oxigén-, a szén-dioxid- és az elektronszállítás. Vas szükséges a hemoglobin (vörösvértestek) képzéséhez, továbbá a mioglobin
(az izmok vörös festékanyaga) és bizonyos enzimek keletkezéséhez. Elősegíti a növekedést, fokozza a betegségekkel szembeni ellenálló
képességet, megakadályozza a fáradtság kialakulását. Felszívódását a C-vitamin és az állati fehérjék fokozzák, a csersav és a gabonafélékben
lévő fitinsav gátolja. Hiánya vérszegénységet, gyengeséget, sápadtságot, fáradékonyságot, fejfájást, nyelv- és torokfájást, szívdobogást
okozhat. Gyermekeknél az étvágytalanság, növekedésben visszamaradás, ellenállóképesség-csökkenés (fertőzésveszély) figyelhető meg.
Napi szükséglete: gyermekeknél 10-15 mg, nőknél 15-18 mg, férfiaknál 12 mg
