A vízben előforduló ásványi anyagok emberi szervezetre gyakorolt hatása

A legtermészetesebb folyadékforrás a víz. A vezetékes víz azonban sok esetben nem ideális megoldás, hiszen fogyasztásával nem tudjuk maradéktalanul pótolni a folyadékkal együtt elvesztett ásványi anyagokat, nyomelemeket. Legtöbbször a vezetékes víz összetételét sem ismerjük. A biológiai vízigény kielégítésére a legalkalmasabb az ásványvíz, amely kiváló szomjoltó, számos ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz, a szervezet számára könnyen feldolgozható és beépíthető formában.
A nyomelemek hatásmechanizmusa igen bonyolult. Mivel együtt fordulnak elő, hatásukban segítik vagy gátolják egymást. Pl.:
  • a cink túladagolása vérszegénységet okoz, amely rézadagolással ellensúlyozható;
  • a mangán a vérképzésben gátolja a vasat.
A szervezet 99,75 %-át 12 elem teszi ki, míg a fennmaradó rész mintegy 40 nyomelemből adódik. Egy részük nélkülözhetetlen, mert megfelelő koncentrációban az emberi szervezet zavartalan működéséhez szükségesek. Ezek az ún. esszenciális elemek. A nyomelemek másik része nem létfontosságú, néhányuk pedig kifejezetten toxikus. Bár ez a kategorizálás igyekszik sok tulajdonságot figyelemben venni, a tudósok szerint a merev határok meghúzása nem célszerű, hiszen pl. az arzén nagy mennyiségben toxikus, kis mennyiségben viszont esszenciális. Nagyon fontos tehát a helyes értelmezés. A toxicitás-esszencialitás eldöntését éppen ezért alapvetően a mennyiségi (koncentráció) viszonyok határozzák meg.

A szervezet felépítésében résztvevő makroelemek: szén (C), hidrogén (H), oxigén (O), nitrogén (N), kén (S), kalcium (Ca), foszfor (P), kálium (K), nátrium (Na), klór (Cl), magnézium (Mg).
A hat nemesgáz: hélium (He), neon (Ne), argon (Ar), kripton (Kr), xenon (Xe) radon (Rn)] e körből kizárható, mert élettani funkciójuk még tisztázatlan.
A periódusos rendszer fentieken kívül maradó elemei nevezhetők nyomelemeknek (mikroelemeknek).
Esszenciális nyomelemek: 1957-ig a következő elemekről volt köztudott az esszenciális jelleg: kobalt (Co), króm (Cr), réz (Cu), vas (Fe), jód (I), mangán (Mn), szelén (Se), cink (Zn), molibdén (Mo). Ma már 15-18 elemről tudjuk ezt. A fenti 9 elem kiegészül a következőkkel: fluor (F), ólom (Pb), nikkel (Ni), szilícium (Si), lítium (Li), és valószínűsíthető még a következő elemek esszenciális jellege: vanádium (V), arzén (As), ón (Sn)

Az ásványi anyagcsere fontos része a biológiai folyamatoknak: megelőzi az emberi szervezetben az elektrolit-háztartás zavarait és az ásványi anyagok egy része ugyanolyan szerepet tölt be, mint a vitaminok.

Cink (Zn)
Fenntartja, biztosítja a sejtek épségét. Az inzulin alkotórészeként részt vesz a vércukorszint-szabályozásban. Az inzulinon kívül mintegy hetvenféle enzimben van jelen, részt vesz a fehérje, zsír és szénhidrát anyagcserében. Szerepe van a sebgyógyulásban és a szervezet immunrendszerének működésében. Nélkülözhetetlen a fehérjék és a DNS szintéziséhez, a prosztata normális működéséhez, fontos szerepet játszik az összes szaporodási szerv kifejlődésében. Fontos a vér stabilitásához és a sav-bázis egyensúly fenntartásához. Segít a meddőség gyógyításában, a prosztatapanaszok elhárításában. Csökkenti a koleszterin lerakódást, hozzájárul a mentális zavarok kezelésében. Cinkhiányban a sebek gyógyulása elhúzódik, növekedés-visszamaradás, szexuális retardáció léphet fel. Hiánya az étvágy és az ízlelési érzék érezhető csökkenéséhez, vérszegénységhez vezethet. Előfordulhat a prosztata nem rákos megnagyobbodása.
Napi szükséglete: férfiaknál 15 mg, nőknél 12 mg, kisgyermekeknél 10 mg, csecsemőknél 5 mg.

Fluor (F)
A csontozat és a fogak építőeleme. Hiánya megkönnyíti a fogszuvasodás kialakulását, a fogak letöredezését, a metszőfogak malformációját. Különösen a terhes és szoptatós anyák, valamint a kisgyermekek fluorid szükségletének fedezésére kell ügyelni. Túladagolása veszélyes, csont- fog- és ízületi elváltozásokat (fluorózist), anémiát (vérszegénység) okozhat.
Napi szükséglete: 1,5 mg

Foszfor (P)
A kalciummal együtt a csontok és a fogak fontos építőeleme. Fontos a szívműködés szabályozásához, nélkülözhetetlen a vese normális működéséhez, szükség van rá az ingerülettovábbításhoz. Csökkenti az ízületi gyulladásos fájdalmakat. Nagy jelentősége van a fehérje, zsír és szénhidrát anyagcserében, fontos szerepet tölt be a szervezet folyadéktereiben a kémhatás szabályozásában, szervezetünk a tartalékenergia egy részét foszforvegyületek formájában raktározza. Hiánya általában nem lép fel.
Napi szükséglete: 600-800 mg.

Jód (I)
A pajzsmirigyhormonok egyik alkotója, továbbá szerepe van a káros környezeti radioaktív sugárzások kivédésében.Megkönnyíti a diétázást a zsírfölösleg elégetése révén. Elősegíti a megfelelő növekedést mind szellemi, mind testi vonatkozásban. Javítja a szellemi frissességet, elősegíti, hogy az ember haja, körme, bőre, foga egészséges legyen. Jód hiányában lassul az anyagcsere, testsúlygyarapodás, depresszió lép fel, a szérumban az összzsiradékszint nő, fiatal korban kreténizmus léphet fel, várandós anyáknál a magzat elhalása, spontán abortusz, magzatfejlődési rendellenességek jelentkeznek. Általános tünet a golyva, a pajzsmirigy megnagyobbodása.
Napi szükséglete: 150 μg, terhes nőknél: 175 μg, szoptató anyáknál: 200 μg


Kalcium (Ca)
A csontok és fogak fontos alkotó-eleme. Döntő fontossága van az izmok, az idegrendszer, a váralvadás és néhány enzim működésében, továbbá a magnéziummal együtt felelős a normális szívműködésért és vérkeringésért. Hiánya gyermekeknél a fejlődés, ezen belül a csontok növekedésének zavara, mentális zavarok, az idegrendszer és az izmok fejlődésének problémái léphetnek fel. Felnőtteknél az izmok fokozott görcskészsége, a csontok törékennyé válása léphet fel. Hosszan tartó hiánya és a nem megfelelő mennyiségű mozgás csontritkuláshoz vezethet.
Napi szükséglete: 800 mg.

Kálium (K)
Szinte kivétel nélkül a sejteken belül, a sejtplazmában oldva található meg. A sejtek fontos alkotóeleme. Részt vesz a szervezet folyadékháztartásának szabályozásában, a sav-bázis egyensúlyban, idegrendszeri ingerületek átvitelében, sejtek energiaellátásában. Az izommunkához, így a szív munkájához is szükséges. Segít a test salakanyagainak kiürítésében, közreműködik a vérnyomás csökkentésében. Hiányállapota nehezen alakulhat ki, főleg hányás, hasmenés válthatja ki. Hiánya esetén a szív működése zavarttá válik izomgyengeség, görcsök, vérnyomáscsökkenés, keringési rendellenesség, bélrenyheség léphetnek fel, a vesék működése károsodhat.
Napi szükséglete: 3000-3500 mg.

Kén (S)
Nélkülözhetetlen az egészséges haj, bőr és körmök számára. Segít az agy normális működéséhez szükséges oxigénegyensúly fenntartásában. Közreműködik a máj epeelválasztásában, és a baktériumfertőzések leküzdésében.
Napi szükséglete: nem határozták meg.

Klór (Cl)
A szervezetben a klór leginkább a sejteken kívüli vízterekben és a gyomorsavban fordul elő. A sejteken kívüli terekben a nátriumhoz vagy a káliumhoz kötött formában fordul elő. A gyomorban a hidrogénnel együtt alkotja a gyomorsavat, ebben a formájában az emésztés munkáját segíti és készíti elő. A máj működését elősegítve közreműködik abban, hogy a szervezet a salakanyagoktól megszabaduljon. A konyhasóval általában elég jut a szervezetbe. Hiányállapota általában nem is fordul elő (ha mégis, hajhullást, fogak elvesztését okozhatja).
Napi szükséglete: 3000 mg

Kobalt (Co)
Nélkülözhetetlen a vörösvértestek képződéséhez. Hiánya esetén viszont vérszegénység (anémia) léphet fel.
Napi szükséglete: A javasolt napi bevitelét nem határozták meg, de a szervezetnek csak nagyon kis mennyiségre van szüksége, rendszerint 8 μg-nyi mennyiségnél nem többre.

Króm (Cr)
A króm az ember számára esszenciális elem. A szervek és szövetek krómtartalma a születéstől kb. 10 éves korig csökken, ezután mérsékelten emelkedik, majd idősebb korban ismét csökken. A króm erősíti az inzulin hatását, fontos szerepet játszik a normál glukóztolerancia fenntartásában. A króm aktivál több enzimet is, és segíti az aminosavak fehérjébe való beépülését, s azok szerkezeti stabilitását. Megakadályozza, ill. csökkenti a magas vérnyomást. Elősegíti a növekedést. Króm hiányára számos tünet utal: csökkent glukóztolerancia, növekedésben való visszamaradás, élettartam-csökkenés, a keringésben emelkedik az inzulin, a koleszterin és a trigliceridek, szénhidrát-, fehérje-anyagcserezavar jelei észlelhetők, csökken a termékenység, kevesebb a spermiumok száma. Ahol az ivóvízben kevés a króm, ott a szívbetegségek aránya magas.
Napi szükséglete:Az emberi szervezetben fellépő krómhiány következményeit már leírták, de a pontos napi szükségletet még nem állapították meg.(Átlagos napi bevitel: 50-200 μg)

Lítium (Li)
Nagy valószínűséggel befolyásolja az ember pszichikai hangulatát. A lítiumsókat mániákus-depresszió kezelésére alkalmazzák (nem adható terhes nőnek a terhesség ideje alatt). Hiánya hatással van a szív és keringési megbetegedések kialakulására. Alacsony bevitele érinti a reproduktivitás arányát, befolyásolja a magzat súlyát.
Napi szükséglete: 20-30 mg

Magnézium (Mg)
A fehérje, zsír és szénhidrát anyagcsere fontos eleme, szükséges az érrendszer, az idegek és az izmok működéséhez (beleértve a szívizmot is). Fontos szerepet játszik a csontok felépítésében és a növekedésben. Segít leküzdeni a depressziót. Segít megakadályozni a kalciumot tartalmazó vese- és epekövek keletkezését. Hiánya estén álmatlanság, koncentrációs nehézségek, szédülés, fejfájás, fokozott fáradékonyság, idegrendszeri problémák és anyagcserezavarok léphetnek fel. Romolhat a vérkeringés, de személyiségváltozás, izomgörcsök, anorexia, hányinger is előfordulhat a tünetek között.
Napi szükséglete 300-350 mg, megerőltető fizikai munka, terhesség és szoptatás alatt 450 mg.

Mangán (Mn)
A mangán néhány enzimnek alkotóeleme. Részt vesz a fehérje, zsír és szénhidrát anyagcserében, valamint a csontok és a kötőszövet felépítésében. Fontos szerepet játszik a tiroxin, a pajzsmirigyhormon képződésében, valamint a táplálékok megfelelő emésztésében, hasznosításátban. Fontos a normális szaporodáshoz, és a központi idegrendszer kifogástalan működéséhez. Hiánya hajpigmentáció zavart, csontosodási zavarokat okoz.
Napi szükséglete: felnőttek esetében 2-5 mg, csecsemőknél 2,5-25 μg/ttkg (6 hónapos korig).

Molibdén (Mo)
Elősegíti a szénhidrát- és zsíranyagcserét. Létfontosságú része annak az enzimnek, amely a vas hasznosításáért felelős.
Napi szükséglete: 150-500 μg

Nátrium (Na)
A klórral és a káliummal együtt a szervezet folyadékháztartását szabályozza. Jelentős szerepet játszik az izmok ingerelhetőségében, a vérnyomás szabályozásában és egyes enzimek aktiválásában. Segít megakadályozni a hő okozta kimerültséget és a napszúrást. Hiánya gyengeséget, émelygést, izomgörcsöt, ájulást okozhat, valamint előfordulhat a szénhidrátok elégtelen emésztése, esetleg neuralgia.
Napi szükséglete: 2000 mg.

Réz (Cu)
Szükség van rá, hogy a szervezetben a vas a hemoglobinba beépüljön. Közreműködik a tirozin nevű aminosav felhasználásában: lehetővé téve, hogy a haj és a bőr festék-(pigment-)faktorává váljék. Nélkülözhetetlen a C-vitamin felhasználásához. Hiánya ritkán fordul elő, ha mégis vérszegénység, ödéma léphet fel, továbbá előfordulhat a csontrendszer fejlődési zavara.
Napi szükséglete: 2-3 mg.

Szelén (Se)
Szerepe van a sejtmembránok épségének megtartásában. Gátolja a szabad gyökök oxidatív reakcióit, ezáltal megakadályozza, vagy legalábbis gátolja a szövetek öregedését és megkeményedését, vagyis segít megőrizni a szövetek fiatalságát és rugalmasságát. Enyhíti a menopauzában fellépő hőhullámokat és rossz közérzetet. Akadályozza a fejbőr korpásodását.
Napi szükséglete: 60 μg

Szilícium (Si)
Részt vesz a csontok és a kötőszövetek felépítésében, a kötőszövet- és porcképződésben. Hiánya lassítja a növekedést és felgyorsítja az öregedési folyamatokat.
Napi szükséglete: 50-100 mg

Vanádium (V)
Gátolja a koleszterin lerakódását az érfalakba. Segít a szívroham megelőzésében.
Napi szükséglete: nincs meghatározva.

Vas (Fe)
Fő feladata az oxigén-, a szén-dioxid- és az elektronszállítás. Vas szükséges a hemoglobin (vörösvértestek) képzéséhez, továbbá a mioglobin (az izmok vörös festékanyaga) és bizonyos enzimek keletkezéséhez. Elősegíti a növekedést, fokozza a betegségekkel szembeni ellenálló képességet, megakadályozza a fáradtság kialakulását. Felszívódását a C-vitamin és az állati fehérjék fokozzák, a csersav és a gabonafélékben lévő fitinsav gátolja. Hiánya vérszegénységet, gyengeséget, sápadtságot, fáradékonyságot, fejfájást, nyelv- és torokfájást, szívdobogást okozhat. Gyermekeknél az étvágytalanság, növekedésben visszamaradás, ellenállóképesség-csökkenés (fertőzésveszély) figyelhető meg.
Napi szükséglete: gyermekeknél 10-15 mg, nőknél 15-18 mg, férfiaknál 12 mg.