PARÁDI kénes gyógyvíz (Csevice I.)

Parádi kénes gyógyvíz
Főbb oldott alkotóelemek:
Magnézium (Mg2+): 50 mg/l
Nátrium (Na+): 470 mg/l
Kalcium (Ca2+): 174 mg/l
Kálium (K+): 12 mg/l
Lítium (Li+): 0,25 mg/l
Hidrogénkarb. (HCO3): 1780 mg/l
Szulfát (SO42-): 144 mg/l
Szulfid (S2-): 6,2 mg/l
Klorid (Cl-): 47 mg/l
Összes alkotóelem: 4445 mg/l
Szabad szénsav (CO2): 1740 mg/l
Kérjük segítse munkánkat az alábbi kérdőív kitöltésével.
Kérdőív

Jellege

A Parádi kénes gyógyvíz a régi plakátokon szereplő elnevezés szerint égvényes, kénes, savanyúvíz, amely a mai megfogalmazás alapján alkáli-hidrogénkarbonátos, kénes, természetes szénsavas, kalciumot is tartalmazó gyógyvíz. (Kéntartalma literenként 6-7 mg.)

A gyógyvíz alkalmazási területe

Parádi kénesA Csevice forrás gyógyvizét tehát több mint 200 éve használják különféle emésztőszervi megbetegedések kezelésére. Egyaránt alkalmas savtúltengéssel járó gyomor- és bélbetegségekben, valamint savhiányos gyomor- és bélhurutban. A gyomornedv elválasztást fokozó, vagy csökkentő hatás attól függ, hogy fogyasztása éhgyomorra, vagy étkezés közben történik. Két órával étkezés előtt fogyasztva az alkalikus gyógyvíz csökkenti a gyomornedv elválasztást, a táplálékkal együtt, vagy után fogyasztva azonban fokozza. Ezért tehát egyaránt alkalmas savtúltengéssel járó gyomor- és bélbetegségek, valamint savhiányos gyomor- és bélhurut gyógyítására attól függően, hogy étkezés előtt, közben vagy után fogyasztjuk.
Elősegíti az emésztést, megszünteti a puffadást. Az idült gyomorhuruttal járó kellemetlen panaszok – gyomortáji fájdalom, nyomásérzés, étvágytalanság, teltségérzet, rossz közérzet igen hatásos gyógymódja ill. a terápia kiegészítője a Parádi kénes gyógyvíz, mely rögtön a gyomorba jutásakor kifejti nyákoldó hatását.
Borokkal együtt fogyasztva megakadályozza a másnaposság kialakulását, másnapos állapotban fogyasztva pedig enyhíti, ill. megszűnteti a másnapos gyomor nemkívánatos tüneteit.
A gyógyvíz az epebántalmak kezelésében is fontos szerepet tölt be. Elfogyasztása után mintegy 15 perc múlva kíméletes epehólyag-összehúzódás következik be, az epehólyag kiürítése az epepangással járó betegségek esetén része a kezelésnek. A kellõ hatás eléréséhez célszerű egy pohár testhőmérsékletű gyógyvizet lassan kortyonként éhgyomorra elfogyasztani.
A légzőszervek idült hurutos állapotainál igen kedvezően hat – nyákoldó, köptető hatása miatt. A gyógyvíz hatására a hörgőkben fokozódik a váladékkiválasztás, ezért a dohányzás okozta idült hörghurutban is ajánlott fogyasztása. Vizelethajtó hatásának köszönhetően értékes szerepet játszik a vesekőképzõdés megelőzésében, a vesemedencék és húgyutak tisztításában.
A kénes ivókúrák során kén rakódik le az ízületi porcokban, ez az oka annak, hogy mozgásszervi betegségek kezelésében kedvező hatást tapasztaltak a Csevice-vizes ivókúra alkalmazásával.

Adagolás

Mind a savtúltengés, mind a savhiányos gyomorhurut esetében 1-2 dl Parádi kénes gyógyvíz elfogyasztása elégséges a kedvező hatás eléréséhez.

Az epehólyag és epeutak betegségei esetén naponta 3 x 2 dl ajánlott 3 4 hetes kúra formájában, hasonló adagolás javasolt a vizelet-elválasztás növelése érdekében.
A bélrenyheség, a hörghurut és az ízületi bántalmak kezelésére naponta 1 2-szer 1 2 dl javasolt.
Másnaposság esetén több részletben elosztva 5-7 dl elfogyasztása ajánlott.

Nem használható

Heveny máj- és epegyulladás, heveny emésztõszervi megbetegedések, fokozott pajzsmirigyműködés, tuberkulózis és rosszindulatú daganatos megbetegedések esetén.

Történeti áttekintés

A parádi völgy nyugati végén a Széchenyi-hegyből fakad a két Csevice forrás, mely Parádi víz néven kerül forgalomba. Parádsasvár ezen forrásoknak, valamint az Orczy család által építtetett és még ma is üzemelő üveghutának köszönheti hírnevét, 1905-ig a gyár kizárólag gyógyszeres üvegeket és a parádi gyógyvíz forgalomba hozatalához szükséges palackokat gyártott.
Mint a gyógyvizekkel gyakran megesik, a parádi vizet is hamarább találták meg az állatok, mint az emberek. A nyájaikat legeltető pásztorok észrevették, hogy állataik, akármilyen szomjasak is, otthagyják a mezőkön fakadó forrásokat, s mindig egy-két megszokott forráshoz sietnek. Később maguk a pásztorok is megkóstolták ezt a vizet, és lassanként elterjedt a csevice híre. A parádi gyógyvizekről a magyar orvosi világ eléggé késõn, csak a XVIII. század derekán szerzett tudomást: Bél Mátyás, a tudós pozsonyi professzor 1735-ben már említi a parádsasvári kénes savanyúvizet. A parádi gyógyvizek tulajdonképpeni felfedezése 1763-ban történt, amikor Markhót Ferenc, Heves megye tiszti orvosa részletes leírást közölt róluk. A parádsasvári csevice források vizeinek első vegyelemzését dr. Kitaibel Pál végezte 1798-ban, majd 1827-ben prof. Meissner pontosabb vizsgálatnak vetette alá e forrásokat. A parádi kénhidrogénes savanyúvíz vulkáni utóhatások terméke.
A Csevice I. forrás, amely a kék címkés Parádi kénes gyógyvizet adja az ÉLPAK ZRt. tulajdonában lévő palackozó üzem területén található. A forrás fölé 1827-ben ivócsarnokot építettek, mellette pedig fürdőház épült. 1881-ben annyi változás történt a környéken, hogy lebontották a régi fürdőépületet, s helyébe egy hatalmas park közepén a károlyi-család reneszánsz stílusú kastélyt építtetett Ybl Miklós tervei alapján. A kastélyt „Sasvárnak” nevezték el, innen kapta a helység a mai nevét. 1892-ben pedig, szintén Ybl Miklós tervei alapján építették fel a pagodaszerű, színes majolikával fedett palackozóhelyiséget.